2013. február 2., szombat

Part 9

Hát sziasztok! Nagyon-nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem a résszel, és a válaszokkal is, csak nagyon elfoglalt vagyok ( és nem volt sok ötletem )
Köszönöm annak, aki neon-ról is ugyan úgy kitart mellettem, és olvas ( sok olvasómat elveszítettem)...
Na a lényeg még, hogy csináltam egy ask.fm-et a blog mellé, mert ott bármikor bírok bármilyen kérdésre válaszolni. (ask.fm/thefantasygirl)
Na tényleg nem is húzom itt az időt, ha már ennyit késtem. Hosszabbra próbáltam összehozni a részt!:)
Kellemes olvasást!

Véleményeteket ne tartsátok magatokban!
~Fantáziálány


Csak bámultam ki a fejemből még Demi be nem fejezte az ebédet, és ki nem vitte a tálcáját. Szuper unalmas volt az iskola nap, mégis bent maradtam, és végigszenvedtem. 5-ös kitartás. Holnap békaboncolás – gondoltam magamban, és a homlokomra csaptam.

- Mehetünk haza? – ért vissza a lány, és nyúlt a táskájához. Én csak bólintottam egyet, és követtem a példáját.
Csiga léptekkel haladtunk egészen a nagykapuig, ahol észrevettük, hogy kissé el van borulva, és kezd sötétedni az ég.
- Esni fog – állapítottam meg magamnak, suttogva, amit a mellettem álló mosolygó lány meg is hallott.
- Hm, csak nem elolvadsz egy kis víztől?
- De jó füleid vannak – állapítottam meg – jobbak, mint nekem – mosolyogtam rá, természetesen ez nem volt igaz, ugyanis a hallásom tökéletes, vámpír létnek köszönhetően – és nem, nem olvadok el, mehetünk? – fordultam felé, ő csak bólintott egyet és indultunk is.

Rettentően kifárasztott a mai semmittevés, ugyanis csak ültem és bámultam a táblát. Egyetlen tanár sem szólított fel, még véletlen sem.
Hirtelen egy ismerős illat csapott meg orrom, és automatikusan abba az irányba kaptam a fejem.
Megdermedtem, Tágra nyílt szemekkel bámultam a majdnem 5 méterrel előttem elsétáló fekete kabátos embert.
- Ő az – mondtam magamnak rekedt hangon, és hátráltam egy lépést. Demi értetlen fejjel bámult rám.
Engem elkapott a félelem, féltem tőle, és Demitől is, hogy mit gondolhatott akkor rólam.
Rabul ejtett az érzés, támadnom kell, meg kell bosszulnom mindazt, amit tett velem – gondoltam magamban, és vámpír sebességgel futottam a férfihez, aki biztosan látta az érkezésem ugyanis felém fordult.
A nyakánál fogva nyomtam neki a falnak és csak néztem, ahogy szája sarkában megjelenik az a mosoly, ami ugyan akkor mikor átváltoztatott. Egyik kezem torkán, másik ökölbe szorulva várta, hogy megszólaljon, én pedig megismertethessem vele az öklöm.
- Kislány, semmit sem változtál – ragadta meg karom én pedig orrát megcélozva ütöttem egyet, de ő gyorsabb volt, azaz megragadta csuklóm mielőtt bármit is tehettem volna – na, ne csinálj semmi meggondolatlan dolgot, nem akarjuk, hogy az új kis barátnődnek bármi baja is essen – a mondat végére engedtem szorításomból – jó kislány.
- Miért? Magyarázd meg miért kellett ezt tenned velem, miért küldtél a pokolba? – ordítottam rá, amire ő felnevetett.
- Hát nem érted? – kérdezte tőlem – csak megmentettelek. Amilyen illata volt a vérednek… csodálkoztam is, hogy valamelyik korcs nem talált rád előbb.
Szemeim kikerekedtek, elengedtem őt, és hátráltam egy lépést.
- Korcs? Megtalálni, mégis miről beszélsz?
- Kislány… - kezdett volna bele, de én félbeszakítottam.
- Mirandának hívnak.
- Akkor Miranda – forgatta meg a szemeit – kiló méterekről ki lehetett téged szúrni téged. Csak megvédtelek az elkorcsosodott vámpíroktól – nem bírtam megszólalni, ledermedtem.
- Azok…
- Akiket nem aranyvérű vámpír mar meg. Olyanok nem bírnak uralkodni magukon – rántott vállat
- Akkor te… - kezdtem bele ismét a mondatomba
- Eltaláltad – fordult meg és távozni készült, de én elé rohantam, ugyanis lett volna még pár kérdésem.
- Mit csináltak volna velem, ha megtalálnak? – kérdeztem tőle
- Ne gondolj ilyenre – tette homlokomra kezét és félretolt, hogy utat nyerjen magának – buta kislány, még látjuk egymást.
- Legalább a neved áruld el – kiáltottam utána.
- Andrew – fordult hátra, és nagy mosollyal az arcán válaszolt.

Én csak néztem, ahogy pár lépést ember sebességben tett meg, utána eltűnt egy másik utcában.
Szóval vagy 200 évet abban a tudatban éltem, hogy a hecc kedvéért, mámorból tette ezt…

2 megjegyzés:

  1. Jujj :O nagyon jó lett *.* És a desing is szép, mint mindig :) Nagyon várom a következőt! remélem hamarosan lesz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett:) nem hiszem, hogy hozok új részt:/

      Törlés